|
Váratlan véleményváltoztatás 2.
Prue 2006.09.20. 19:57
Váratlan véleményváltozás 2
Az együtt töltött szépidők
Amikor reggel felébredtem nem tudtam hol vagyok. Csak Billre és az aznap estére gondoltam. Úgy gondoltam felhívom Billt és beszélek vele:
-Szia Niki vagyok!
-Hello!
-Nincs kedved egy kicsit sétálni?
-De szívesen. Akkor 10-re megyek érted. OK?
-Jó, szia!
-Szia!
Dóri is felkelt és csak az estéről tudott beszélni. Szememre vetette azt is, hogy ő megmondta milyen jó a Tokio Hotel! És igaza is volt! Amikor Bill megérkezett én még csak a zuhany alatt voltam ezért megkértem Dórit hogy szóljon Billnek hogy nemsokára megyek. Amikor vettem fel a farmerom Bill rám rontott:
-Oh bocsi! Nem akartam!
-Semmi baj!
-Egyébként nagyon jó alakod van!
-Kösz! Na akkor mehetünk?
-Igen!
Azzal elindultunk. Bill megmutatott minden érdekességet és egy csomó boltot is megnéztünk. Együtt ebédeltünk és találkoztunk Tommal és Dórival. Aztán elkísértem Billt a próbára. Ugyan olyan fehér folyosókon kellett átmenni mint amilyenek a koncertnél voltak. Már Gustav és Georg is ott volt. A próba végén egyedül maradtam Billel.
-Niki!
-Igen?
-Mikor kell visszamenned?
-10 nap múlva.
-Kár.
-Miért?
-El kell mondanom valamit. Nagyon megtetszettél és nem hittem hogy ezt fogom mondani de szeretlek. Tudom hogy nagy a távolság, de mégis.
-Bill. Én is szeretlek de a távolság nagy. És a hírnév hogy ha veled járnék az nagy lenne és én ezt nem akarom sajnálom. De…
Itt Bill megcsókolt és én úgyszintén. Nem gondoltam semmire. Se arra milyen rossz lesz ha majd elmegyek, se arra hogy mennyire fog Bill hiányozni. Csak a jelen létezett.
Lassan elmúlt az a 10 nap. Egy csomót hülyéskedtünk és csókolóztunk Billel és tudtuk mind a ketten ha ez a nap bekövetkezik fájó szívvel, de ez a kapcsolat is véget ér.
-Hát szia! – mondta Bill a repülőtéren.
-Szia!
Szorosan magához ölelt és megcsókolt. Dóriéknak is nehéz volt az elválás. Egész úton szomorú voltam és amikor hazamentem csak befeküdtem az ágyba és Billre gondoltam!!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
