I love Bill Kaulitz!
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Kaulitzok
 
Durch den Monsun
 

2007.ápr.8-án elérte az oldal a 75000 látogatót!

Köszi mindenkinek!

Puszi: Prue

 
 
 
 
 
 
 
.::Extrák::.
 
A legjobb történet
Szted melyik a legjobb?

Anna története
Ismeretlen hívás
Nyers igazság
Rexy története
Rachel története
A valóra vált álom
Felébredtem
Múltból a jelenbe
Rachel 2. története
Prue története
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
A te véleményed is számít!
Megveszed majd az új TH CD-t?

Igen!!!
Nem tudom....
Lehet.....
Nem!!!
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
A legjobb történet!
Neked melyik tetszett a legjobban?

Timi története
Viki történetének folytatása!
Maya története
Imre Dóra és Bagdi Bogi története
Egy valóra vált mese
Bogi története
Amy története
Váratlan véleményváltozás
Egy különleges este
Váratlan véleményváltoztatás 2.
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Újabb honlapverseny!
Melyik a legjobb oldal?

www.gportal.hu/tomkaulitz1
www.coolkecsi.gportal.hu
www.tokiohotelklub.gportal.hu
www.4everbill.gportal.hu
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Welcome
 
Történetek
Történetek : Viki története

Viki története

Prue  2006.07.01. 20:54

Itt az 5. sztori, amire szavazni lehet!!!!

Első fejezet : Kaland
Kora reggel volt,amikor felébredtem.Kint kellemesen meled idő "tombolt",ezért öltözékként egy könnyű kis szoknyára gondoltam,amihez toppot húzok. Miután végzetem a mindennapi sminkelésemmel, anyumtól eébúcsúzva elindultam. A buszra csak pár percet kellett várnom. Az iskoléa felé tartottam,és közben hallgattam egy kis zenét,...a gondolataim is elkalandoztak...az idő is gyorsan repült...úgy tűnt, csak öt percet voltam buszon és már le is kell szállnom...Mikor befordultam a sarkon rágyújtottam a szokásos cigimre.Valami  olyan érzés kerített hatalmába,hogy ez a nap más lesz,mint a többi....Már majdnem elszívtam a cigimet,amikor beértem a sulihoz a döbbenettől kiesett a kezemből a csikk....alig hittem a szememnek...egy nagyon ismerős fekete kisbusz állt a parkolóban,és ami még furcsább volt,hogy nem magyarvolt a rendszáma....akkor vált világossá,hogy ez nem lehet más mint a tokio hotel turnébusza
-De ők mit kereshetnek itt?- kérdeztem magamtól,de nem vártam meg a választ,odaseiettem a az iskoláb bejárati ajtajához,amit csaknem feltéptem. Belépésem után a szemem elé tárult mind az amire tudni, illetve kerestem a választ. Izgatott lánytömeg győlt össze egy a tanárinál...valaknél lap ,cetli volt, de akadt olyan is aki posztert szorongatott a kezében. túl hosszú volt a sor,így nem vártam meg ...elindultam kókadtan az osztálytermembe...kinyitottam az ajtót,majd beis csuktam azt. Bennt néhányan pusmogtak valamin és néha felsikítva nevetni kezdtek. Kb öt perc telt el mígnem berohant egy osztálytársam
SIKERÜLT!!SIKERÜLT KAPTAM AUTOGRAMMOT....üvöltötte,majd a nagy sokktól összeestett és bőgni kezdett..odasiettem segíteni neki
-Ki..kitől?-néztem komolyan
-Hát nem tudod?
-Nem..-álltam fel és ledermedtem
-Itt van a Tokio Hotel-sikította
-A tokio...ezt látnom kell-téptem fel az ajtót,és elrohantam....nem érdekelt hova,nem érdekelt,mikor csak az lebegett a szeme előtt,hogy találkozhassam velük...és hogy kérjek autogrammot csak most nyílott erre alkalmam...
-Viki,már becsöngettek....-kiabált utánam Izabell de mintha megsem hallottam volna...olyan volt,mintha minden lelassult majd megállt volna körülöttem....csak futottam de valójában azt sem tudtam,hogy hova...nem is sejtettem hányperce futok....egy kemény testnek ütköztem  és megtándorodva hátra estem,és sikeresen bevágtam a fejem....
-Auch...-nyögtem.... majd egy fiú hangot hallottam,aki nem magyarul beszélt...
-Bocs,de nem értem....-válaszoltam neki angolul, felsegített.
-Jól érzed magad?-kérdezte
-Igen...csak...-akadt el a szavam a szemem pedig tágra nyílt...-Ezt most halucunálhatom...elég nagyot estem....-mentegetőztem..
-Nem hiszem ,hogy annyira megütötted magad!-mosolygott
DE..de..biztos erről van szó..megyek is és....izé..nem tudom..-egyszerre elfelejtettem mit is akartam mondani...csak dermedten álltam előtte...elég idióta képet vághattam miközben gondolkoztam...
-Hogy hívna?-zökkentett ki a gondolat menetemből.
-Öhm..Vikinek...
-Én Georg vagyok....
-A tokio hotelből...tudom...-azzal alájultam....
Nem tudtam hány percig lehetk eszméletlen...de beszélgetésre ébredtem. Ismtét fiúk hangját hallottam...csak azt nem értettem miről kommunikálnak....lassan felültem...a fejem iszonyatosan sajgott...
-Hello! Nah? hogy érzed magad?-ült mellém egy srác,akinek csak homályosan láttam az arcát...hunyorogva visszakérdeztem...
-Hol vagyok?
-Ne aggódj.....Georg elmesélte mi történt....Én Tom vagyok...-most   vagy én kérdeztem kínaiul vagy a csávó volt hülye..nem azt kérdeztem hogy ki mesélt el mit,és hogy őt hogy hívják csak egy nyamvatt  útbaigazítást kértem.....
-Ugye most csak álmodom...-feküdtem vissza
-Nem hiszem,hogy álmodsz...-válaszolta még egy idegen hang....csak foltokat láttam,ami egyre halvámnyult majd elsötétült a világ.
-Látod?Elájult tőled-mondta röhögve Tom,majd a többiek is csatlakoztak ....kivéve Billt
-Jajj Tom....marha vagy..-rázta a fejét nyersen...-Hogy hívják a lányt?
-Öhm..várjál csak-gondolkodott Georg.....hmm...Vikinek..igen..Viki
-Szegény...jól kiütötte magát...-ült le mellém Bill.
-Csak úgy belém jött....nemtom tán észre sem vett...-alkotott véleményt Georg.
-Hát az fura.....-röhögött Tom-Amekkora debella állat vagy....mindenkit feldöntesz...de jelenesetben ledöntesz a lábáról...
Újra magamhoz tértem.Az iskola orvonál feküdtem!
-Egy enyhe agyrászkódásod van! Írok igazolást...és menj haza...pihenj-javasolta a doktor,és közben a vérnyomásomat mérte- Értesítsük a szüleidet,hogy jöjjenek érted?
Finoman megráztam a fejem,hogy nem kell....kaptam hámyinger csökkentőt......amíg hatni nem kezdett addig feküdnöm kellett.....eltelt fél óra...
-Már jobban érzem magam-hazudtam
-Biztos?Elég sápadt vagy...
-Nem...tényleg...már jobban vagyok-tereltem.
-köszönöm és viszontlátásra...kimentem a folyosóra...
-Szia-köszönt rám valaki,hirtelen megfrodultam...
-Oh...hello
-Gustav vagyok...öhm..jobban vagy?
-Némileg..-füllentettem...-nemsokára a többiek is csatlakoztak haverjukhoz
-Csáó-köszönt rám egy fekete hajú srác -Bill vagyok....te pedig Viki ugye?
-igen-mosolyogtam.
Kárpótlásul felaájnlották,hogy haza visznek...párperces győzködés után beadtam a derekamat..
-No nem bánom...
-Majd navigájl-segített Bill....
-Rendben.-feleltem kimérten
Egész úton nagyon szédültem....úgy tácolt a szeme előtt a világ,mint a pislákoló gyertyaláng...alig bírtam tartani a fejemet...így lehajtottam valami puhára....észre sem vettem,hogy Georg öle volt az....
-Hahó kislány ébredj..itt most merre kell menni?-keltegetett Gustav
Teljesen elvörösödtem,mikor észre vettem,hogy honnan emeltem fel a fejem...
-Ne haragudj..-szóltam tétován.
-Semmi gond-legyintett könnyeden Georg.
-Öhm..hát itt balra,majd jobbra,és utána egyenesen tovább...és a második ház...sárga ház...
-Huh...te lány..nem festesz valami jól...-szögezte le szörnyülködve Bill
-Hm...talán mert nem is érzem magam valami túl jól...-válaszoltam epésen....
-Itt vagyunk....ez az a ház?-kérdezte a söfőr...
szemügyre vettem a házat,majd bólogattam...
Otthon estére sem lettem jobban ezért anyuék bevittek a kórházba megfigyelés alá
Egyik este nem tudtam aludni,azért hajnalban fogtam magam és kiltam leevegőzni a folyosóra..csak bámultam magam elé...az idő is csak rohant....mikor felocsudtam már ott ült mellettem Bill...anniyra megijedtem,hogy lefordultm a székről...
-Te hogy kerülsz ide?-kérdeztem morcosan...de szivem majdnem megállt,anniyra megijdetem....
-Csak bejöttelek meglátogatni-mosolygott vidoran..ettől megenyhültem
-Ooow...ez igazán kedves tőled...
-Tessék.....hát..iagzából nem tudtam,hogy melyik virágot szereted ezért a piros rózsánál döntötten
-Jó volt a tipped-bólogattam elismerően,széles vigyorral a számon...
-Hogy érzed magad?
-Már jobban...de honnan tudta,d,hogy itt vagyok?
-anyukád elárulta..remélem nem baj...
-neeem :)..de nincs kedved inkább bejönni a kórterembe? amúgyis tök egyedül vagyok...-ajánlottam fel inkább örömmel semmint aggódva.
-De...szivesen...
A csokrot beletettem egy vázába...sötétben elég furcsa volt beszélgetni...csak a folyosó lámpa fénye világította meg az arcunkat...
-Végre nem vagyok egyedül....olyan rohadt magányos vagyok itt....
Bill ekkor megölelt....
-Jól van...nincs semmi baj...-majd adott egy puszit az arcomra
-Ezt ..miért kaptam?
-Nem is tudom...-somolygott...egyre közelebb hajoltunk egymáshoz,ekkor elcsattant az eslő csók.....éreztem,ahogy a forró nyelve a számba hatolt..
mikor " elszakadtunk" nem igen tudtunk mit mondani..
-Öhm..azt hiszem nekem mennem kell..-simogatta meg az arcom
-Nee..kérlek ne...-fogtam megt finoman a kezét.-kérlek ne menj el....-végül a kérésem meghozta a várt eredményt
-Megvárom míg elalszol...és után elmegyek....-takargatott be...
Idővel elnyomott az álom.

Reggel 10:00 kor volt a vizit! Hirtelen felpattantak a szemhélyaim..azt hittem hogy az egészet csak álmodtam....
-BILL-üvöltöttem...de akkorra már valami azt súgta,hogy ez nem volt más..mint egy szép álom....körbe néztem a szobában...ekkor azonbab megakadta a szeme a rózsán....amit ha nem álmodtam,akkor hajnalban kaptam meg Billtől....-Akkor..mégsem volt álom?!...-suttogtam
-Jó reggelt maci...-Jött be anya- Képzelt..ma már haza mehetsz...-ezt azinban nem hallottam....a döbbenet teljesen lefagyasztott...csak üveges tekintettel simítottam végig a számat...
-Nem volt álom....-ismételtem hallkan...-Mindig tudtam......tudtam..tudtam,hogy eljön...eljön ez a nap...mindig tudtam,..hogy hol..hol kell lennem...tudtam..-úgy festett az egész mintha megőrültem volna
Viki..-szólt rámanya...de nem reagáltam...még mindig csak meredtem a rózsákra...
-Na Viki..ne űzz tréfát velem,,,öltözz öltözz!!!-anya mostnara kicsit ideges volt....
A kocsiba  bambán bámultam a mellettem elhaladó fákat,autókat és embereket..
-Viki...az orvos egy hetes pihenőt írt ki,amit ágyban kell töltened...-Nem igazán hallottam mint anya...nem is oda figyeltem..
-Hozzád beszélek...figyelsz?!
-He?!..jha..igen..-tértem észhez....-Jó...hát hogyne...-vontam vállat,de ezeket inkább magamnak mondtam semmint anyumnak.
-Ottohn édes otthon...nem de kicsim?
-Deh....-válaszoltam sötéten..azzal felmenetm a szonámba....-Fura..minden úgy ahogy hagytam....-ránéztem a rögzítömre,ami pirosan villogott....bekapcsoltam  majd lehuppnatam az ágyra...
-"Önnek 3 új üzenete érkezett"
-Három üzenet két hét alatt? pffú de népszerű vagyok..-moromogtam. Majd elindult.-Első üzenet 13:24"
-"Szia Viki, Izi vagyok...csak mondani akartam,hogy megadtam Gustavnak a tel.számod...remélem nem baj...de tényleg ő kérte el....!! Egyébként mivan veled? Ha megkapod ezt az üzit feltétlen hívj vissza! pusszillak!
A rögzítő sípolt egyett majd játszotta tovább
-"Második üzenet '17:48 "
-"Szia Viksó,Andi vagyok...figyu holnapra lekéne adnod irodalomból az esszéket..öhm..már nem egyszer szólt a tanár....mondtam,hogy kórházban vagy,de ő azt válaszolta,hogy azt ott is megtudod csinálni..na  mindegy! Pussz"
-"Hamrmadik üzenet:19:46"
-"Szia .Bill vagyok! Én Gustvatól tudom a számod! Gondoltam felhívlak, csak nem vagy még otthon..vagy nem veszed fel...szeretnélek látni valamikor...jólnenne dumálgatni!..Majd hívj vissza, hogy hogy döntöttél..Csáó"
Ezen az üzeneten nagyon meglepődtem....nagyjából 2 órán keresztül ültem a készülék előtt...
-Jajj gyrünk már kislány....csak fogdd a telefont..és hívd fel....csak fogod és...-ekkor tárcsázni kezdtem....kétszre kicsöngött majd letettem- Öhm..ne hívd fel...
-Viki...ha jól emlékszem az orvos pohenőt írt ki..-jött be a szobámba anya,egy pohár vízzel és pár szem gyógyszerrel
-Jaj anya..erre semmi szügség..nem fogom beszedni ezeket az isióta bogyókat..hülye izűk van..
-Sajnálom....de bekell venned!!
-De jól vagyok hidd el...
-Nem vitatkozom....nyújtotta felém a gyógyszereket...én kénytelen  voltam megennei őket
-Istenem de szar...-húztam a szám....kb olyan fejet vághattam mintha citromba haraptam volna..Elindultam az ágyam felé,de ekkor csörgött a telefon..odarohantam..
-Hallo Bill?....hahó..
-Öhm...nem..Izi vagyok....nem hívtál vissza..
-Jah igen.....boccs...elfelejtettem.....meg úgyigazán nem is kelhetek fel..szóval a telefonomat nem tudom bekötni az ágyam mellé....
-Értem..na és ..mivan veled?
-Pff...azon kívül ,hogy halálra unom magam semmi különös..megvagyok..még pár napig ittohn kell lennem de utána megyek suliba..végre..
-Az tök jó...de figyu..akkor ugye nem haragszol..
-Miért?
-Hát..mert megadtam neki a számod:...
-Neeem :) dehogyis....különben sem ő hívott fel...
Csak fél órán keresztül beszélgettünk,mert anya kopogott a szobán ajtaján,majd benyitott..
-Szivem?....ez a kedves fiú téged keres....megfordultam...
-Öhm..Izi.majd visszahívlak..ok?
-Rendben szia...
Letettem
-Szia..-köszöntünk egyszerre és mind a kettőnknek fülig érő moslyoa volt...
-Hogy vagy?
-Ooow...köszönöm...jól...és veled mivan?
-Hát...úgy konkrétan ..-akadt el...-ha-hazudtam....én csak...látni akartalak...
-Oh....ez kedves...-mosolyogtam..-De gyere és csücsülj le....hozok valamit inni...
-Nem kérek semmit..köszönöm...te...nem ülsz le?
-Jah...de! Akartam kérdezni,hogy meddig maradtok itt ?
-Nos, elvileg már otthon kellene lennünk két hete....de maradtunk..
-Miért?
-Én nem akartam menni...
-Miért?
Mert okom van rá,hogy maradjak...
-Mi?
-Elszeretnék hódítani egy aranyos lányt...csak nem tudom,hogy a lány viszonozza -e?!..-vallotta be pironkodva Bill
-Hmm...talán ez a lány csak arra vár,hogy megkérdezd!!!- válaszoltam
-Lehet...de..igazából én sem tudom mit akarok...teljesen ösze vagyok zavarodva...
-Mondd meg neki...keress egy megfelelő pillanatot..helyet....és...tedd meg a lépést..-adtam tanácsokat...
-Úgy lesz...-vigyorgott..-De most ha nem haragszol mennem kell...még lesz egy interjúnk...ha..gondolod elkísérhetsz..
-Pff..mennék én szivesen...de betegstabin vagyok...
-Oh..tényleg....értem..na és suliba mikor jössz?
-hát nem tudom...talán még öt napot leszek itthon..aztán meglátjuk..attól függ menniyre leszek jobban...-vontam vállat.
-Rendben...na megyek..szia..-adott puszit az arcomra...
-szia..-megvártam míg beszáll a fekete furgonba,azzal becsuktam a bejárati ajtót..
Egy hét után végre letelt a raboskodás itthon. Alig értem magam utol a rengeteg bepótolni valóval...végül csak-csak sikerült.
Az osztályban mindenki örült nekem....és lefárasztottak a különböző kérdésekkel...
Délután kettőkor volt edzésem....kilépve a friss levegőre rágyújtottam egy cigire
-A dohánzás árt az egészségnek!.-szólt hozzám valaki...megfordultam
-Bill?...hát te mit csinálsz itt?-kérdeztem meglepődve ugyan de közben mosolyogtam.

-Csak leugrottam megnézni,hogy focizol....és...mert még szeretnék valamit mondani..
-Tényleg?...na és mit? :). Odajött hozzám,és megfogta kezemet,és mélyen a szemebe nézett,ami enyhén zavart,mert elpirultam.Majd így szólt.
-Az elmúlt napokban...érzetem valamit...amit azelőtt még soha nem éltem át...úgy érzem pillangók röpködnek a gyomromban,ha egy bizonyos személlyel vagyok...
-Folytasd...-bólogattam...
-De kérlek ne ijedj meg ...és ez te vagy...
Erre a válaszra a szívem majdnem kiugrott a helyéről ...körmérkőzést játszott a bennmaradásért....nem igen tudtam megszólalni...csak hápogtam.....
-Izé....valahogy én is hasonlóképp érzek,de....
-De?
-De ..nem akarhatsz velem lenni...-szívtam egy slukkot
-Miért ne akarnék?
-Nem tudom...-vontam vállat-..csak mert....nem tudom...-azzalé faképnél hagytam. De az az után következett mély bűntudat elviselhetetlen volt...szinte marcangolt belülről... egyszerre sírtam és nevettem.Tudtam,hogy a szüleim nem lesznek itthon ,mert lekll utaznuk,és a hugom is ott alszik egy barátnőjénél,ezért úgy döntöttem,hogy felhívom Bill,hogy jöjjeön át. Az éjszaká aznap nálunk töltötte.

                                                       Második fejezet: Bonyodalmak.

Délután háromkor egymás karjaiban ébredve,hatalmas "meglepetér" várt. A szüleim egy kicsit korábban értek haza a megbeszélt időpont helyett...miután Bill haza ment kitört a botrány.
-Anya!Én akarok dönteni a sorsomról,arról,hogy mit csiálok, hogy hova megyek,és nem akarom,hogy irányítsd az életemet,csekmert a magadét nem tudod....-keltem ki magamból
-Megmondjam,hogy én mit akarok?!-szólalt meg a telefon...anyan hangja nem árult el ingerültséget,vagy haragot, de nagyjából érződött,hogy a vitánknak még koránt sincsen vége..-Majd folytatjuk...-szólt odaazzal felvette a telefont.
-Alig várom...-mondtam hallkan enyhe fintorral az arcomon. Felmentem a szobámba. A hugom Laura persze mindig mindent jól csinált,ha össze törne egy poharat azért is csak dícséretet kapna...naná,hogy ő volt a család középpontja...3 évvel volt fiatalabb nálam....elegem volt...18 éves fejjel nehogy már megmondják nekem, mit csináljak?!...fogtam magam..lemásztam az ereszcsatornán,és elszöktem otthonról.....a legjobb barátnőm "befogadott".Kiöntöttem neki a szívem..nála meghallgatásra találtam.Lassan későre járt... a mobilomat szánt szándékkal otthon hagytam...nem tudott érdekelni. Tizenegy körül hazaértem....a szüleim enyhén szólva voltak csak idegesek....nem csak a felelőtlenségemért,hanem a szökesemért.
-Tudod te egyáltalán,hogy menniy vadbarom mászkál ilyenkor az utcákon?..és..
-...és hasonló korú lányokat keresnek...tudom...-fejeztem be apa helyett..
-Ebből a te helyedben ne űznék tréfát...-korhalt le apa...
-Apa..könyörgöm..ebszélhetnénk egy kicsit rólam is?
-Mivan te a bénák bolygójáról jöttél?-cinkelt Laura.
-Te meg a barbicica babákéról?!..-vágtam vissza
-Laura..menj a szobádba....nem kérdeztek...-szólt rá apa
-De ez igazságtalanság!
-Nem nyitok vitát..
Laura felvonult a szobábjába,mi pedig ott folytatuk,ahol abbahagytuk...
-Nézdd! 18 éves elmúltál,ha ezt az életet akarod, nem állunk az utadba...de tudd,hogy a pénzforrást magadnak kell mroldanod..ebben nem fogok segíteni..féllábbal már felnőtt vagy...rajtad áll..
-Apa..úristen..te nem is figylesz rám...igen,elmúltam már 18..és akkor mivan?
-Nem Viki..te nem figyeltél rám....most mondom,hogy ha azt akarod akkor..
-...nem..ti azt akarjátok,hogy még mindig legyek egy kis pisis....még most is gyerenek néztek...
-Valamilyen szinten még ott a tojáshéj a fenekeden...szállj már magadba...
-Szálljak magamba..- mondtam hallkan és visszaültem a kanapéra....
-Két választásod van...vagy itt maradsz,és kénytelen vagy elfogadni,hogy maíg itt élsz,addig a mi elvárásainknak felelsz meg,vagy a másik....szedd össze a cuccodat és elmehetsz...
-Tőlem..leygen..-keltem fel és felmentem a lépcsőn,ahol a hugom ült...hirtelen felindulásból egy hatalmas tockost adtam neki...-idióta...-sziszegtem
Megkerestem a legnagyobb  bőröndöt és elkezdtem pakolni. Apa idő közben feljött.
-Mit csinálsz?-kérdezte mostanra valamivel kedvesebb hangon.
-Sajnálom,de nem akarok tovább itt élni...
-Ülj le kérlek és beszéljük meg!-fogta meg lágyan a kezemet,de én kirántottam.
-Nem.-..már eleget beszéltünk....köszönöm de többre nem vagyok kívácsi...
-És mégis mit akarsz kezdeni magaddal?
-Még nem törődöm ezzel..
-Hát,pedig kellene..
-Nah..pont ez miatt nem maradok itt....a folytonos baszogatásokból már rohadtúl kezd elegem lenni...
-De ezzel nem rosszat akarunk.
-Ooow..hát persze..-dörmögtem sötéten
-Mégis hova mész?-ekkor csöngettek.
-Ez biztos a taxim..mennem kell
-Tessék itt egy kis pénz a hogy kitudd fizetni a taxit..
-Hm...nem kell...van nálam elég..
-Igen..az is a mi pénzünk..-ekkor megtorpantam...apa addigra belátta,hogy ez csak hab volt a tortán..
-Kétlem..erősen kétlem...
A taxi söfőr berakta a bőröndeömet a csomagtartóba...már épp beszállni akartam volna,mikor apa megölelt..
-Vigyázz magadra..-súgta a fülembe.
-Ne aggódj...-válaszoltam enyhe cinikussággal a hangomban,azzal beültem és elhajtottunk.

Harmadik fejezet: A dolgok mindig rendbe jönnek!



Nagyjából két hete nem beszéltem a szüleimmel...semmint nem tudtam velük kapcsolatban...marhára kezdtek hiányozni,de én makacsabb voltam annál,semmint felhívtam volna őket, hogy ne haragudjanak.A pénzem gyorsan megcsappant.Bill folyton próbált segítenni ,vagy pénzt adni,amit nem fogadtam el.Mellesleg nem is találkoztam vele olyan gyakran.De véletlenül egyszer össze futottunk. Közel másfél órája beszélgettünk a Plázában.
-Menj haza,és békülj ki a szüleiddel.-bíztatott,majd megölelt.
-Nem! Nem lehet.....túl makacsok vagyunk ahhoz...ők nem fognak felhavni,hogy "jajj kislányom gyere már haza",én meg nem fogom őket felhívni,hogy "sajnálom"....na azt már nem..
-Tisztában azzal,.hogy iszonyú önfejű tudsz néha lenni?-pirított rám Bill.-Hivatalosan már járunk...meghalgatsz egy tanácsot?
-igen....-vontam vállat..
-Ők a szüleid....ha nem is akarosz velük kibékülni...de legalább egy "sajnálom"-ot mondhatnál..nem kell haza költöznöd akkor...de legalább ezt tedd meg..
-Nem Bill...-ráztam a fejem...
-Jó akkor tudod mit? menj csak a saját fejed után és ess seggre ha neked ez így megfelel!!!- csattant fel türelmét vesztve a fiú.
-Hát ez nagyszerű...-álltam fel és elsétáltam onnan..
Úgy éreztemkicsúszott  a kezeim közül minden, és a világ ellenem fordult....előbb a szüleimet vesztettem el...most meg egy barátot...
Lassan eltel még egy hét...épp vacsoráztunk ,amikor csörgött a telefon...
-Igen igen adom...Zsófi..telefon
-Igen tessék?....
Szia sivem..
-Anya? te meg honnan tudtad ,hogy itt vagyok...
-Ez most nem fontos....nem akartalak zvarani...csak szólni akartam,hogy..-itt már sírt...
-Hogy?..anyan..mondjad!
-..apád kapott egy szívrohamot....-anya bőgve leült egy fotelba és a hugomnak adta a kagylót,aki elmondta melyik kórházba keressem...azonnal oda siettem...
-Hol....hol van?
-Az első emeleten....113.-ik szoba...-válaszolta szipogva anya ,elrohantam...lassan odaértem...megálltam a kórterem ajtaja előtt és néztem a apát..már az örzőben volt...épp ébredezett,ekko bementem hozzá...rám nézett és azt mondta:
-Sajnálom..
-Anniyra...szeretlek..-sírtam el magam,közben a kezét simogattam.
-Semmi baj! minden rendben!-vígasztalt.
Másnap ismét bementem hozzá. Valami zsíros kaját evett.
-Ne nézz már így....-próbált viccelődni..
-Nem érdekel..most azt ehetsz,amit akarsz...de ha haza mentünk...jön az orvos által felírt recept..
-Hogy? Hogy mondod? hogy érted" ha haza mentünk" ?
-Visszaköltözöm...nem sikerült...képtelen voltam eltartani magam...féltem...
-szivem...tudnod kell,hogy bármit is akarsz csinálni,mi attól szeretni és támogatni fogunk....de ha pénz kellett miért nem szóltál nekem..tudod,hogy segítettem volna...annak ellenére,hogy azt mondtam , nem fogok.
-igen tudom-...-szipogtam.
-Na gyere ide te bőgőmasina..-tárta szét aakrját,és erősen megölelt...
-Jaj apa...nem is tudom,mi lett volna ha te..
-De itt vagyok...-felelte kedvesen..-És nem áll szándékomban elmenni még jó pár évig.
Kedden volt a szallagavatói bálom...még régebben vettem egy meseszép estélyiruhát...a hugomat elhívta egy másodikos fiú,engem pedig egy osztálytársam.Billel szerettem volna menni,de vele nemrég szakítottam,így....ez pillanatnyilag lehetetlennek bizonyult. Meghvítak pár énekest és bandát...amikor megláttam a listát,majnem beájultam... a Tokio Hotelt is meghívták. 11óra körül járhatott,amikor felléptek mint az est fénypontja...
-hol találtál ilyen szép estélyiruház?-kérdezte pimasz mosollyal arcán Péter.
-Nos,tudod..akad...a szekrényben..és te,hol találtál ilyen elegáns öltönyt?
-Tudod van egy pár..a szekrényben.
Ohatatlanul a színpadra néztem,ahol Bill már elkezdett énekelni...találkozott a tekintetünk...a hidegfutott végig a hátamon..kicsitmegis szédültem...megbotlottam a partnerem lábában..
-Hopp...naa....-fogta meg a derekamat Péter,majd megsimogatta a fenekemet.
-Öhm...Péter...-pirultam el....hirtelen valaki elrántotta tőlem a fiút...
-Bill?!mi a fészes fene van veled? csak táncoltunk..
-Jha..azt láttam...de ne az én barátnőmet tapogassa....-azzal elviharzott...
-Bill...kérlek állj meg..-mentem utána . A banda tagjai beégve elhagyták a színpadot.-Bill...nem hallod?
ő azonban nem válaszolt
-Bill...állj már meg..
-Mégis minek? Eredj vissza...mutass neki egy kis husit...vagy esetleg mondd meg neki,hogy vigyen ágyb...CSATT....-megtörtént az eslő pofon
-Szemét vagy!-förmedtem rá ,majd megfordultam és vissza mentem a suliba.
-Minden rendben?-kérdezt Péter és közben az orrához zsepit tartott.
-Ninics...vigyél haza kérlek...-hebegtem elvörösödve...-vagy inkább vezessek én?
-Nem ártana...
-Rendben..hol vannak a kulcsok?
-Tessék..
-Na menjünk...
Bill egy padon ült...de látta,hogy épp indulni készülünk így oda rohant...
-Viki..
-Ne szólj hozzám..
-De..nem úgy értettem.,.
-Mit számít hogy értetted?!..
-Te figyu?!...hagydd már békén...nem látod,hogy látni sem akar?!
-téged nem kérdeztek te köcsög!Fűzdd a saját csajok...vagy esetleg kell még egy orros?
-Na gyere...
-NE FIÚK ELÉG LEGYEN!!!!!-álltam közéjük..-Itt nem fogtok verekedni...fejezzétek be!!!
Bill elvezetett..
-Mégis mit fog csinálni?
-Hm....amit javasoltál drágám...feleltem szende mosollyal arcomon...majd beszálltam a kocsiba,és beindítottam
-Ne...Viki..kérlek ne...ne csináldd ezt....
-nem én csinálom,már nem csinálom...-vontam vállat..-na cső.
-Miről beszélt?-kérdezte félúton Péter.
-Semmiről...nem érdekes...
Végre haza értem.
-Szia szivem..nah milyen volt a buli?-érdeklődött apa.
-Hát..az egyik fele jó..-válaszoltam
-És melyik fele?
-Pff..amikor lepofoztam egy fiút....
-Mit csináltál?!-nézett csodálkozva apa
-Mi az? zavar,hogy tanultam valamit anyától?
-Nem...inkább  örülök....
DE hamarosan komolyabbra fordította a szót
-Tudod...Lauránál még labdába tudok rúgni,de te már kispadra küldtél...hogy ha elmész,akkor már néző sem lehetek...
-Hogy?..elengedsz?
-Befizettem a dandíjadat....te jó ég..nehogy meggondold magad!!!
Elámultam apun...hiszen az a főiskola Londoban van..nyakába ugorttam és megöleltem...
Másnap volt suli....irodalom órán bejöttek Gustávék is..leültek és csöndben hallgatták az órát..
-Nos,mára volt lecke verset írni..ki szeretné felolvasni?-kérdezte a tanár.
Körbe néztem a teremben de senki nem jelentkezett így hát erőt vettem magamon,és feltettem a kezem..
-Tessék...-hívott ki.
Kimentem az osztály elé..megálltam kinyitottam a mappámat,utoljára belenéztem Bill szemébe,majd hangosan olvasni kezdtem
-Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat s mit érzel. Gyűlölöm a cipőd,s ha átjár tekinteted tőre..gyűlöletem oly heves,hogy..rímet hányok tőle. Gyűlölöm,ha hazudsz-itt Billre néztem-S azt is,ha nem...ha miattad nevetek,vagy ha könnyes lesz a szemem. Gyűlölöm ,ha nem hívsz fel.-itt már könnybe lábadt a szeme,és egyre gyyakrabban néztem Billre,aki nagyon ide akart jönni hozzám...-ha nem nézel felém,és gyűlölöm,hogy nem gyűlöllek egy cseppet sem...szemernyit sem...nem gyűlöllek én.-még egy ideig szipogva néztem az exemet,majd össze csuktam a mappámat és kimentem a teremből....
A nap végén elindultam a kocsmhoz...mikor kinyitottam az ajtót megláttam egy gitárt,elámúlva kinyitottam az ajtót,majd megpengettem pár húrt.
-Az egy nagyon csinos kis gitár....-megfordultam..
-Bill.....öh..hát igen...így akarod jóvá tenni?
-Egy próbát megért nem?-mosolygott és megakart csókolni,de kitértem előle
-Nem vehetsz folyton gitárt ,ha elröntasz valamit...
-Nem...de vehetek még dobot ,cimballmot, vagy basszus gitárt...-próbálkozott újra a csókkal,és most sikerült.
-De nehogy azt hidd...-nem tudtam befejezni,mert megint megcsókolt...
Így lett vége ennek a törtténetnek.

Remélem élvezni fogjátok :)

 

 
Prue, a szerki
 
2024. November
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
<<   >>
 
 
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
 
 
 
 
Don't copy
 

Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!